4. Rész. ˝Wonderland˝

Sziasztok!

Bocsánat,hogy ennyi ideig nem hoztam újat...és most jöhetnék azzal,hogy sok dolgom volt...de nem mondom,mert semmi dolgom nem volt a tanuláson kívül. Egyszerűen nem volt kedvem írni...semmi ihletem nem volt,és addig nem akartam írni,mert úgyse ment volna. :/ De ma megerőltettem magam,és megírtam egy újabb részt. :) Nem mondok semmit...remélem tetszik! :) xo(Gabii) 

Niall

A dolgok egyre rosszabbodnak. Minden egyes nappal rosszabb lesz az életünk. Zayn eltűnése fizikai fájdalmat okoz mindenkinek. Perrie-vel ráadásul az eltűnése előtt pár nappal szakított.  Louis és Harry minden nap másnaposok…vagyis ki se józanodnak mire újra bulizni mennek….de csak mennének….Paul  az összes alkoholt eltüntette a házból,és testőröket állított az ajtóba,mivel Larryéknek meg van tiltva  a bulizás. Jót tesz majd nekik,hogy kicsit be lesznek zárva…legalább rájönnek,hogy mit is tettek magukkal. És talán kicsit újra összehozhatjuk a bandát. Liam ˝szünetet tart˝ Danielle-el…bár szakítás lesz a vége. Tudom,hogy mennyire fáj Liamnek,hiszen minden este együtt sírunk…nem is gondoltam volna,hogy ennyire közel állnak egymáshoz. Le sem tudom írni,mekkora fájdalmakat élek át minden nap…nem bírom elfelejteni Zaynt. A ma délelőtt volt életem legrosszabb napja…rosszabb volt annál a napnál,mikor Zayn eltűnt. Paul ma meglátogatott minket,és kertelés nélkül belekezdett a mondandójába. Csak Liam és én voltunk ott,Louisék valamelyik szobában küzdöttek a másnapossággal. –Kezdj bele Paul…-állt elé Liam…én meg szorosan mellé.  -Nos…fiúk…tényleg őszintén sajnálom,hogy ezt kell közölnöm…de ma leállítottuk Zayn keresését.-mondta ki egy levegővel…közben minket kémlelt. -Vaaa…vagyis…meghalt?-csuklott el a hangom. –Ez nem 100%-ig biztos…de két hétig kutattuk Zaynt a világ ÖSSZES országában,és  semmi…-kihangsúlyozta  az ÖSSZES szót…aztán hangja elhalkult a mondat végére.  -Ne…-ennyit mondott Liam,majd a földre esett,és sírógörcsben tört ki. Rögtön utána hajoltam,és leültem mellé,majd szorosan magamhoz öleltem,és csak sírtunk…  Paul még motyogott valamit…talán azt,hogy próbáljuk feldolgozni…meg,hogy majd benéz…és néhány nap múlva a médiának is meg kell tudnia.  De most legkevésbé a média érdekelt…hinnem kell,hogy Zayn még él. És erősnek kell maradnom,már csak a srácok miatt is. Együtt kell lennünk.  -Ssss…-súgtam oda Liamnek. -Ez lehetetlen…Zayn még él,ezt te is tudod.-nyögtem halkan fülébe…bár most egyáltalán nem voltam biztos,,hogy életben van-e még…

Zayn

Csak követtem a szagot…vagy illatot…nem is tudom,hogy nevezzem…a vámpíroknak van egy különös ˝szaguk˝ de határozottan jó szag…még vámpír orral nézve is. Útközben egy kisebb városka mellett haladtam el,és az illatok csábítóak voltak,annak ellenére,hogy több száz méterre futottam a városhatártól…de most sikerült megállítanom magam…nem öltem meg senkit…csak arra koncentráltam,hogy minél előbb megérkezzek a vámpírokhoz…már túl sok mindent akartam megtudni. A várostól kb. 5 kilométerre felerősödtek a szagok,amikor beértem az esőerdőbe.  Most jártam először ilyen dzsungelben…és a látvány fantasztikus volt. Hiába futottam,egy gepárd sebességével,mindent lassabban láttam. A nap már lemenőben volt,de még így is megvilágította a fák vizes leveleit,amik a szivárvány színeiben pompáztak,ahogy lecsöppentek egy-egy óriási levélről. A kolibrik kis szárnycsapásit is lassított felvételként láttam,és tényleg tátva maradt a szám,amikor előttem egy jaguár futott el…annyira kecsesen mozgott,bár mintha ő is menekült volna valami/valaki elől,hiszen egy pillanatra megállt,majd amikor egyenesen a valószínűleg vörös szemembe nézett,rám mordult,és eliszkolt. Hirtelen egy szakadék tárult elém,és hogy testemet lefékezzem,egy óriási fának ütköztem,ami hatalmas reccsenéssel dőlt ki,majd egyenesen a szakadékba esett. Amikor feltápászkodtam,akkor vettem észre,hogy a szakadék túl oldalán egy folyó,ami hömpölygő zuhatagként bukik alá a szakadék falán…de volt itt más is…a szag innen jött..igen biztos voltam benne…pedig itt nincs semmi.-néztem körbe de szemem megakadt valamin,és erősen fókuszáltam rá,hogy ki tudja venni,mi is lehet. A szag a vízesés mögül jött,talán 60 méterrel lejjebb a szakadékban. Egy barlang volt a vízesés mögött,ott éreztem a vámpírok illatát. Hát nincs más választásom,be kell jutnom. Közel sétáltam a szakadékhoz,becéloztam a barlang bejáratát,és ugrottam. Nem akartam vizes lenni,bár öltözékem elég megviselt volt,nem akartam most fürdeni…szóval a zuhatagot szétválasztottam 2 oldalra,így szárazon bejuthattam a barlangba. Igen…ezek vámpírok.-szipantottam egyet a levegőbe,majd ismét futottam a barlangban lévő fény felé…bár ezt se nevezném barlangnak,olyan mint egy mesterséges alagút a sziklafalba vájva. Ez lehetséges?-tettem fel egy újabb kérdést magamnak,amire reméltem,hogy hamarosan választ kapok. A fény már közel volt,ezért megálltam,és emberi léptekkel tettem meg az utolsó pár métert. Csodálatos látvány tárult elém. Mintha egy mini paradicsomban lettem volna. Körülöttem magasba nyúló fák,naplemente,messzebb egy tó,és mindezt köralakban egy több száz méter magas sziklafal vette körül. Már értem. Biztos rejtekhely a vámpíroknak,itt aztán senki nem talál rájuk…ráadásul bejutni sem könnyű. Előttem egy kitaposott ösvény volt, amin erősen éreztem a vámpírok szagát. Lassan lépkedtem,bár nem mondanám,hogy emberien…az órám szerinti 10 percnyi gyaloglás után egy nagy mezőre bukkantam…ezen szabálytalanul helyezkedtek el kis faházikók,amik nem igazán hasonlítottak az ˝álom otthonra˝.  Közelíteni akartam,hogy körül nézzek,van-e itt valaki…de nem kellett túl sokat várnom a válaszra,mert egy vámpír hátulról nekem jött,és jó pár méterrel arrébb dobott…majd hirtelen előttem termett,és kezével nyakamat szorongatta…

3. Rész. In the Amazonas.

Helló!

Szóval itt a 3. rész. :) Bocsánat,hogy csúsztam,és,hogy ilyen rövid lett,de elég sok dolgom akadt. :/ Ígérem a következő hosszabb lesz,és jönnek az izgalmak! :)) Jó Olvasást! xo(Gabii)

Niall

7 nap telt el Zayn eltűnése óta. Azaz egy teljes hét. Mindenki a padlón van. Liam és én kész idegroncsok vagyunk,Larry-ért viszont kezdünk aggódni…alkoholba,és féktelen bulikba fojtják fájdalmukat…számukra már Zayn halott. Paul már kienged a házból…belátta,hogy szabadságra van szükségünk…de Larry-vel valamit csinálni kell,ha így folytatják…lassan rehabra kell menniük. Liam-el próbálunk kitartani ameddig csak lehet…de egyre kevesebb a remény. Zayn-t már csak 1 hétig fogják keresni..aztán halottnak nyilvánítják.  Mi lesz velünk nélküle? Lesz egyáltalán One Direction? Eddig semmi eredmény nincs…sőt a Déli sark körül eltűnt az egyik helikopter az emberekkel együtt.-csak fekszem az ágyon,és ez jár a fejemben. Folyton Zaynre gondolok,a nap 24 órájában…vele álmodok. Mért akkor jövök rá,hogy szeretem,amikor  nincs itt?! Talán a távolléte miatt érzem ezt. Mindenesetre…az utolsó percig várok rá,amíg le nem állítják a keresést. Hiszem…sőt tudom,hogy Zayn él!

Zayn

Átjutottam Dél Amerikába…a Tűzföld hideg,és kopár..egyáltalán mért hívják Tűzföldnek?-gondolkoztam magamba,miközben zsákmányomat fogyasztottam. Egy embert. Úgy néz ki,hogy itt is élnek emberek,bár azt nem tudom mit csinálhatnak…vagy,hogy mit esznek…de a vére kifejezetten jó.

Megijedek magamtól,amikor ilyen dolgot jelentek ki…pedig nem kéne,vámpír vagyok,nem ember.  Méghozzá egy roppant gonosz,és kegyetlen vámpír lettem. Ilyen lenne az igazi énem?! Az ember számomra csak táplálék… de vajon képes lennék uralkodni magamon,mikor a fiúkkal találkoznék? Képes lennék ártani nekik? Azt hiszem nem…de nembiztos. Rengeteget kell majd tanulnom…köztük azt is,hogy miként uraljam az érzéseimet. Mert én nem akarok embert ölni! Útközben elhaladtam egy állatcsorda mellett,de az illatuk fele annyira sem volt jó,mint az emberé… Ha minden jól megy,akkor napkeltére valahol az amazonas medence vidékén leszek. Az utat,hegyek,és kisebb folyók mentén tettem meg…kerültem a feltűnést,hiszen semmit nem tudok a vámpírokról,az életükről,hogy vannak e náluk uralkodók…semmit nem tudok erről…de remélhetőleg mindjárt megtudom…-szippantottam a levegőbe,amikor egy semmihez nem hasonlító szagot éreztem…nem ember,és nem állat,csak vámpírok illata lehet.

2. Rész. I'm a monster.

Helló!

Itt a 2. rész. :) Remélem ez is tetszik...nem sok minden történik benne,de kérlek nézzétek el nekem! Szeretnék mindent részletesen leírni. :) Jó Olvasást! xo(Gabii)

Zayn

Egész nap futottam,még éjszaka is..az Antarktiszon soha nincs olyan sötét,hogy ne lássak este. Ami a legfurább volt,hogy nem fáradtam el…pedig lassan 24 órája megállás nélkül futok,ugyanolyan tempóban. Mintha valami robot lennék,a lában csak visz előre. De volt más is amit még nem szoktam meg,a hőmérséklet. Éreztem,hogy hideg van,de mégse fáztam,szívem nem dobogott,testem is hideg volt,hidegnek éreztem a saját testem. A különleges képességemre még mindig nem sikerült rájönnöm.  Talán nincs is…pedig az a vámpír azt mondta,amikor átváltoztatott…óóó,csak tudjam meg,hogy ki tette ezt velem,azonnal megölöm.-szitkozódtam magamba.  Lassítottam tempómon,amikor a táj előttem kisebb szigetekre  tagolódott. A térkép szerint fent vagyok a Drake átjárónál,az Antarktisz és a Tűzföld közti 120 Km széles tengerszorosnál.. Fantasztikus. Hogy a francba jutok át a fagypont körüli  tengeren?-idegeskedtem magamba.  Nehezen tudom kontrollálni az érzéseimet,egyre többször fakadok ki ilyen ˝rohamokban˝.  Elértem a félsziget végét. Előttem több tíz kis sziget terült el. Csak ezeken keresztül jutok el a Drake szorosig. Meg kell próbálnom átugrani rájuk…legfeljjeb csobbanok egyet.-viccelődtem magamba,és arcom vámpíréletem óta először mosolyra húzódott. Nekirugaszkodtam,és pár másodpercig a levegőben tartózkodtam. Ez ˝csak˝ kb. 60 méter lehetett.-méricskéltem a távolságot,és megdöbbentem magamon. Így ˝repültem˝ szigetről szigetre,mígnem elértem az utolsót…ami akár 200m távolságban is lehetett. Ez lehetetlen. Nem ugrom át.-ráztam fejemet,de azért hátráltam,hátha sikerül nekifutásból. Begyorsultam,és ugrottam…szememet kinyitottam az ugrás közben,és csak bámultam…éppen hogy átértem.  Örömömben felnevettem,és eljártam a DjMalik táncot…   Örömöm alábbhagyott amikor megláttam a mögöttem hullámzó végtelen tengert. Na most légy okos,Mr.Malik.-túrtam hajamba,és ledobtam táskámat a földre.  -Talán…-nyögtem halkan,és közelebb léptem a parthoz.  Kezemet lassan a vízbe raktam,de komolyan megijedtem,és megdöbbentem,amikor ujjaim körül megfagyott a víz.

Mi? Megfagyott a sós víz?-értetlenkedtem,és összeráncoltam homlokom. Tenyeremet ismét a víz felszínére raktam,és az újból megfagyott. Hirtelen elkaptam kezem,és csak bámultam az úszó jégre.

Talán ez az én képességem? Talán! Megtudom fagyasztani a vizet?!-meredtem magam elé,és agyam pörgött. SZUPER.-húztam vigyorra számat. -SuperZayn vagyok.-nevettem fel.       Nemár,komolyan magamon röhögök?!- nyögtem kisebb hatás szünettel.  Várjunk…ez még akár jól is jöhet.-vágtam gondolkozó pofát.  Komolyan,befagyasszam az egész Drake átjárót?-néztem az előttem elterülő kékséget.  Nincs más választásom.-rántottam vállat,és újra a vízhez léptem. Mindkét kezemet  beleraktam és koncentráltam.    Ökölbe szorított kézzel vártam,amíg a tenger tükör sima jéggé nem változik. Bele telt néhány órába,de a végeredmény elképesztő. Több száz méter széles,30cm vastag ˝jéghíd˝ a Drake szoroson. Elképesztő…Az hogy ezt én csináltam.-fejeztem be nagyot nyelve a mondatot.  Pár kilométert  csúszkáltam rajta,mint egy óvodás,mikor elestem,csak nevettem egyet,és futottam tovább.  Néhány helyen bálnák,és fókák törték át a jeget,azt gyorsan befagyasztottam…de rájöttem még valamire. Nem csak fagyasztani tudok,de a vizet is tudom mozgatni. És a vízhez sem kell hozzáérnem,elég ha fölötte mozgatom a kezem. Szóval,hogy ezt a képességemet kihasználjam,mögöttem fokozatosan felolvasztottam a jeget…. így senkinek nem tűnik fel. Vagy mégis?!-néztem föl az égre,mikor furcsa zajt hallottam fejem fölött. Egy Helikopter.-nyögtem futás közben,és valamiért dühbe gurultam.  A helikopterből a nevemet kiabálták hangos bemondón,és hogy azonnal álljak meg.  Haha…még mit nem. Vámpír üldözés?! Helikopter vs. Zayn Malik?!-nevettem magamban,és  megálltam.  A helikopter elém került,és ereszkedni kezdett. Naa…mit képzeltek?-nevettem újra fel,és megolvasztottam a jeget,hogy ne tudjanak leszállni. Ők vajon tudják,hogy mi vagyok?-bámultam a levegőben köröző gépre. Újra megszólalt a bemondó:˝Zayn Malik,adja fel magát! Ha nem akkor erőszakos módszerrel kell elfognunk magát˝-mondta a férfias hang,majd megláttam a gép oldalán az FBI feliratot. Ez biztos Paul műve!-ráztam fejem,és  a szökésemen gondolkoztam.  Nem éri meg futni,simán beérnek…-töröltem ki az első gondolatot.

Hirtelen két férfi tüzet nyitott a gépből,de nem rám…a vízre lőttek…szóval élve kellek nekik.-vágtam ördögi vigyort.  -Bocsi srácok,de most mennem kell.-kiabáltam a gép felé. Azzal egy óriási jéggolyót csináltam,és a gép felé dobtam…a helikopter azonnal felrobbant,és a tengerbe zuhant. Mielőtt a hullám elérhetett volna hozzám, a gépet egy jégtömbbe fagyasztottam,és lesüllyesztettem a mélybe. Itt már senki nem talál rájuk.  Ezután összecsaptam kezem,mint aki jól végezte dolgát,és kicsit sem sajnálva az embereket,tovább indultam uticélom felé. Egy szörnyeteg vagyok! 

Első Díjam.

Sziasztok!

Megkaptam az első díjamat Teddy *-*-től! :)) Nagyon köszönöm! :)) Örültem Neki! :)) 

Szabályok: 

1. Írj magadról 11 dolgot. 

2. Válaszolj 11 kérdésre. 

3. Írj 11 kérdést.

4. Küld tovább 11 embernek. 

11. Dolog magamról:

1. Kevés barátom van. 

2. Ha minden összejön,megyek az idén 1D-koncertre.

3. Apukám külföldön dolgozik.

4. Nagyon szeretnék Londonban élni.

5. Egy testvérem van.

6. Fiatalabb nálam.

7. Kedvenc kajám a spagetti.

8. Van egy hörcsögöm. Xd.

9. Kedvenc női modellem Cara Delevinge.

10. Modell,Újságíró akarok lenni.

11. Imádom a pandákat. *-*

Kérdések: 1. Ki az aki nagyon inspirál téged?

                -Louis Tomlinson,Kristen Stewart. 

               2. Van valami rejtett képességed?

                -Nincs. 

               3. Milyen Könyveket olvasol szívesen?

                -Alkonyat trilógia,és imádom Bear Grylls könyveit. 

                4. Barcelona vagy Párizs?

                -Párizs. :))

                5.Milyen filmeket nézel szívesen?(pl.:kosztűmös,horror,krimi...stb.)

                - Hát leginkább vígjáték,de szeretem a fantasyt is. 

                 6. Mit álmodtál legutóbb? 

                  -Pfúúú nemtudom. :O Nem maradnak meg az álmaim.

                 7. Jellemezd a blogod 5 szóval! 

                  -Izgalmas,vámpír,Ziall,szerelmes,fájdalmas(majd a végén).

                  8.Van olyan része a blogodnak ami nagyon nem tetszett?Ha van akkor melyik és miért?           -Hát eddig tetszik,csak attól félek,hogy az elején túl unalmas,és az olvasóim elhagynak. :( 

                 9. Van olyan rész amit a saját életed alapján írtál meg? 

                  -Nincs. 

                  10. Hol voltál legutóbb kirándulni. 

                     -Egerben voltam jégkorizni. 

                    11. Hasznosítod a kritikákat?

                       Igen! Minden kritikát,tanácsot megfogadtam. 

Kérdéseim: 

1. Hány éves vagy?

2.Van hobbid?

3. Kedvenc film?

4.kedvenc könyv?

5. Álomváros?

6.Kedvenc 1D tag? 

7. London vs. NY?

8. Kedvenc könyved?

9. Félelmed?

10. Legnagyobb álom?

11. Szeretsz énekelni? 

Tovább Küldöm:  1.http://alexisandharry.blogspot.hu/

                              2.http://larrypursuedkillers.blogspot.hu/

                              3.http://18andpregantharrystyles.blogspot.hu/

                              4.http://summerlovelarry.blogspot.sk/

                              5.http://dolcevitalarrystylinson.blogspot.hu/ 

Bocsi,de csak ennyi embernek tudtam elküldeni... 

1. Rész. The Antartic.

Sziasztok!

Meghoztam az első részt! Hát nem is tudom...végül is...jó lett...szerintem...csak semmi izgalom. Zayn itt még csak ismerkedik a vámpír élettel. Azért remélem tetszik! :) Jó Olvasást! xo(Gabii) 

Niall

Ma van három napja,hogy Zayn eltűnt.  Mindenkit nagyon megvisel ez az egész.  Louis és Harry egyre többet veszekednek,Liam magába zárkózott,és én minden nap sírok. Mért engedtem el egyedül? Utána kellett volna mennem! Én vagyok a legjobb barátja. Ha bármi baja lesz…az csak az én hibám. Paul bezárt minket a közös házba. A média úgy tudja,hogy ˝szabadságon vagyunk˝.  Zayn már az FBI-is keresi. Minden kontinens,minden országában keresik. Nem tűnhetett csak el úgy. És főleg nem halhatott meg. Nem! Ha ő meghalt…akkor én is meghalok. -Könyörgöm Zayn,kerülj elő…-nyögtem elcsukló hangon,és könnyes arcomat,párnámba temettem.

Zayn

Miután felfogtam,hogy hol is vagyok…és hogy is lett belőlem…ami bele telt egy jó pár órába…felálltam a jégről,és körül néztem. Nem láttam semmi mást, csak az egysíkú fehérséget.  A telefonom a végét járta…szóval egyedül maradok. A jéghideg szél az arcomba fújt…de nem fáztam. Pedig csak egy bőrkabát, egy fekete csőnadrág,és egy bakancs volt rajtam. A düh egyre forrt bennem.

-Mi a francot keresek itt?-ordítottam a levegőbe.  Telefonomat összetörtem az idegességtől.

Kezemet ökölbe szorítottam,és belevágtam a jégbe. Nagy meglepetésemre egy hatalmas repedés keletkezett rajta. Ijedtemben hátráltam,és elkezdtem futni. Őrületes sebességgel száguldottam… el se akartam hinni,hogy ilyen létezik. Futás közben érzelmem átváltott kíváncsiságra. Meg akartam tudni,milyen ez az élet. Meg szeretném ismerni a vámpírélet minden titkát. Csak a tetoválásaimat sajnáltam. Új illat ütötte meg orromat. Különös. De mégis hívogató illat. Nem tudom meddig futhattam az illat után,de mikor elértem oda,ledöbbentem. Egy nagyon kicsi kutatóállomás volt,néhány radarral,és egy acélbódéval. De nem ez volt a fontos,hanem az illat…és ez az illat 2 kint sétáló emberből jött. Háttal voltak nekem,egy pillanatra megtorpantam…de eluralkodott rajtam egy megmagyarázhatatlan érzés…és már cselekedtem is. Amint alábbhagyott vérszomjam…akkor eszméltem rá cselekedetem következményére. Megöltem 2 férfit. Abban a pillanatban utáltam magam…én is megakartam halni. De ha igazak amit a vámpírfilmek  mondanak…akkor nem tart sokáig… de meg kell tanulnom uralkodni magamon,nem hagyhatom,hogy egy érzés irányítson. Amennyire tudtam,eltemettem őket a jégbe,majd körülnéztem a ˝házban˝. Találtam egy iránytűt,és egy térképet,amivel talán kijuthatok innen. Találtam még pár cuccot ami jól jöhet,ezeket bepakoltam egy táskába,az órát kezemre csatoltam,tisztáztam magamba az uticélt,és futásnak eredtem. Az iránytű végig a kezemben volt,és ha ilyen tempóban futok megállás nélkül,akkor talán egy nap alatt felérek tűzföldig,utána pedig egyenesen az Amazonas medencébe.-meredtem gondolataimba. A terv a következő: Dél-Amerikában felkeresek néhány vámpírt,hogy megtudjak mindent erről az ˝életről˝,és ha van akkor a képességemről. Ha szerencsém van,talán velük maradhatok egy ideig,de egyszer muszáj lesz visszamennem a fiúkhoz,hogy tisztázzuk ezt az egészet…már most hiányoznak…főleg Niall.

Prológus...

Sziasztok!

Itt az új blogom! :) Remélem,hogy ezt is minimum annyian olvassátok,mint az előzőt! Egyenlőre itt a prológus... :) Írjatok kommentet,ha tetszik! :) Jó Olvasást! xoxo(Gabii)

Prológus…

Sziasztok. Zayn Malik vagyok.  Gondolom mindenkinek ismerős a név…Szóval nem kell bemutatkoznom. Elöljáróban had mondjak pár dolgot magamról.  52 napja a világ legboldogabb EMBERE voltam. Mindenem megvolt amire csak vágytam. Siker,hírnév,sikoltozó rajongók( bár ez néha már idegesítő volt) Ja és az én 4 őrült barátom,akiket mindennél jobban szerettem.  De más lettem. Vámpír vagyok. 52 napja vagyok az. Számolom a napokat…mert minden eltöltött nap kínszenvedés. Életem  legrosszabb döntése volt,hogy  a koncert után egyedül indultam haza.  Egy kicsit csúsztunk a kezdéssel,ezért éjfél után lett vége. Gyalog indultam haza,mert elég rosszul voltam,fájt a fejem és hányingerem volt.

Nem lakunk túl messze az arénától,legalább kiszellőztetem kicsit a fejem.-gondolkoztam magamba,és elindultam a sötétbe. A srácokat hamar leráztam,nem kérdezősködtek túl sokat. London ilyenkor szinte kihalt. Nem kell attól tartanom,hogy belebotlok egy őrült rajongóba. Lassan sétáltam,nem gondoltam semmire. Pár perc múlva iszonyatos hányinger jött rám,ezért bementem egy sikátorba,hogy ne a járdára hányjak. Miután mindent kiadtam,nagy nehezen összeszedtem magam,hogy elinduljak,de egy alak a földre lökött.  Fekete ruhában volt,arcából semmit nem láttam. Rendesen megrémisztett. Lassan fölém hajolt,és akkor megláttam a piros szemét. Mi van? Piros a szeme? Akkor tuti vámpír. Lehet,hogy Edward az.-viccelődtem magamba.  -Mit akarsz?- kérdeztem gúnyosan.  -Ugyan Zayn…ne légy ilyen flegma! De,hogy a kérdésedre választ adjak…téged! Vagyis csak a képességedet… Igen erős vámpír lesz belőled…-súgta fülembe,majd  csuklómat a szájához emelte,és megharapott… Egy hatalmas  ordítás után elájultam.  2 nappal később tértem magamhoz…-ezt is a telefonomon lévő dátumból tudtam meg. Szemeim kipattantak helyéről,és 1 másodperc alatt felálltam. Körülnéztem. De nem akartam elhinni. A Déli sarkon voltam. Egyedül. Nem akartam elhinni,hogy ez lettem. Vámpír vagyok. Majd felrobbantam a dühtől,amikor megláttam,hogy felszívódott az összes tetoválásom. Ez mégis hogyan történhetett?